Ezekkel a programokkal folytatódik az MKH

Pénteken ér véget a rendezvénysorozat, addig még sok program várja a szatmáriakat.

Január 25-én 17 órai kezdettel a csíkszeredai Márdirosz Ágnes tart balladaestet Szép Fehér Annácska címmel a G. M. Zamfirescu Művelődési Központban.Márdirosz Ágnes 1977 június 22-én született Csíkszeredában. 1999-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán.

A „Szép Fehér Annácska” című balladajátékot a főiskolai záróvizsga részeként, egyéni műsor gyanánt adta elő. A Csíki Játékszín művészeként, most egy bővített változattal lép a közönség elé. Szép Fehér Annácska történetében egy zaklatott lelkületű asszony osztja meg szerencsétlen sorsát a közönséggel a moldvai csángó balladák rituális finomságú hangulatában.

Hétfőn 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében mutatják be a Kakuk Marci című zenés vígjátékot a Csíki Játékszín előadásában.

Tersánszky Józsi Jenő, Kossuth díjas magyar író Nagybányán született. 1923-ban jelent meg azóta nagyhírűvé vált alakjáról szóló első regénye, Kakuk Marci ifjúsága címen, amelyet később több folytatás követett. Gazdag, kifogyhatatlan erejű meseszövő készség, a társadalom rendjén kívül élő emberek életformájának, erkölcsi világának felfedezése és sokszínű ábrázolása jellemzi ezt a nagyszerű regénysorozatot. Tersánszky Kakuk Marcija szinte magyar népmesei hőssé vált (de egyben nagyon is reális figura is) az olvasók tudatában és történetének színpadi feldolgozása is sikert aratott.

A Csíki Játékszín zenés bohóságának rendezője, Parászka Miklós, aki több évtizedig volt a szatmári magyar társulat színésze, rendezője majd igazgatója.

Kedden, január 26-án Fedák Sári alakját idézi meg a G. M. Zamfirescu Művelődési Házban Szűcs Nelli, a Budapesti Nemzeti Színház színművésze.

Fedák Sári 135 évvel ezelőtt született a kárpátaljai Beregszászon, a népszerű színművésznő már életében legendává vált, népszínésznő volt, aki Beregszászról hódította meg a Monarchiát. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna naplójából az ugyancsak beregszászi származású színművésznő, Szűcs Nelli állított össze önálló estet a budapesti Nemzeti Színházban. Fedák Sári Kacsóh Pongrác János vitézében saját maga tervezte jelmezben játszotta Kukorica Jancsit. A 100. előadás után Ady Endre rajongó sorokkal köszöntötte a Budapesti Napló hasábjain: "Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni.

A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát."

A további programokra még egy későbbi cikkünkben felhívjuk a figyelmet.